A jövő skilljei – mely készségek értékelődnek fel a jövőben?

A munka világának átalakulásával együtt az is változik, hogy milyen készségekre lesz szükségünk a következő években. A technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia térnyerése, a digitalizáció és a munka világának folyamatos átalakulása egyre újabb elvárásokat támaszt a munkavállalókkal szemben.

A World Economic Forum Future of Jobs Report 2025 című jelentése azt vizsgálta, hogyan változnak a munkavégzéshez szükséges készségek 2030-ig: mely kompetenciák számítanak ma alapvetőnek, melyek jelentősége növekedhet a következő öt évben, és milyen készségprofilokra lesz szükség a növekvő igényű munkakörökben.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a készségek átalakulása továbbra is jelentős, ugyanakkor a változás üteme stabilizálódni látszik. A munkáltatók várakozásai szerint 2030-ig a munkavállalók alapvető készségeinek 39%-a változhat meg. Ez alacsonyabb a 2023-ban jelzett 44%-nál, de továbbra is jelentős átalakulást jelent.

Az analitikus gondolkodás továbbra is az első helyen áll

A munkáltatók által ma legfontosabbnak tartott alapkompetencia az analitikus gondolkodás. A jelentés szerint tízből mintegy hét vállalat tekinti ezt alapvető készségnek.

A második helyen a reziliencia, rugalmasság és agilitás áll, amelyet a vezetés és társas befolyásolás, majd a kreatív gondolkodás, valamint a motiváció és önismeret követ.

Már ez az ötös is jól mutatja, milyen összetetté válik a munkavállalókkal szembeni elvárás. A kognitív képességek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak azok a személyes és társas kompetenciák, amelyek segítik a problémamegoldást, az együttműködést, az alkalmazkodást és a változó helyzetek kezelését.

A jelentés top 10-es listáját további készségek egészítik ki: a technológiai jártasság, az empátia és aktív hallgatás, a kíváncsiság és élethosszig tartó tanulás, a tehetségmenedzsment, valamint a szolgáltatás- és ügyfélorientáció.

A munkáltatói elvárások tehát egyszerre mutatnak technológiai, kognitív, személyes és társas irányba.

A reziliencia és az alkalmazkodóképesség egyre fontosabb

A 2023-as jelentéshez képest több készség jelentősége is számottevően változott. A legnagyobb növekedést a vezetés és társas befolyásolás, a reziliencia, rugalmasság és agilitás, valamint az AI és big data területén mérték.

A vezetés és társas befolyásolás esetében 22 százalékpontos, míg a reziliencia, rugalmasság és agilitás, valamint az AI és big data esetében egyaránt 17 százalékpontos növekedést mutat a jelentés a 2023-as eredményekhez képest abban, hogy a válaszadók milyen arányban tekintik ezeket alapvető készségnek.

Ez különösen fontos jelzés a jövő szempontjából: az alkalmazkodóképesség nem egy háttérbe szoruló „soft skill”, hanem egyre hangsúlyosabb kompetencia a munkáltatók szemében.

A technológiai készségek növekednek a leggyorsabban

Ha azt nézzük, hogy mely készségek jelentősége növekedhet a leggyorsabban a következő öt évben, a technológiai kompetenciák állnak az élen.

Az AI és big data a leggyorsabban növekvő készség, amelyet a hálózatok és kiberbiztonság, valamint a technológiai jártasság követ.

Ezek mellett azonban több, kifejezetten emberi kompetencia is a gyorsan növekvő készségek között szerepel.A lista tehát egy olyan munkaerőpiac képét rajzolja ki, ahol a technológiai tudás és az emberi készségek egymást kiegészítve válnak fontossá.

Mely készségek lehetnek kevésbé meghatározóak?

A jelentés a stabilabb, illetve várhatóan kisebb jelentőségű készségeket is vizsgálja.

A szenzoros feldolgozási képességek, az olvasás, írás és matematika, a megbízhatóság és részletekre való odafigyelés azok között a készségek között szerepelnek, amelyek jelentősége várhatóan stabilabb marad.

Az olvasás, írás és matematika esetében ugyanakkor kisebb nettó csökkenést várnak a munkáltatók.

A legnagyobb visszaesést a kézügyesség, állóképesség és precizitás területén prognosztizálják: a válaszadók 24%-a szerint ennek a készségnek csökkenhet a jelentősége. A jelentés történetében ez az első alkalom, hogy ennél a készségcsoportnál nettó csökkenést jeleznek előre.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a manuális készségek teljesen elveszítenék jelentőségüket. A jelentés szerint azokban a munkakörökben, ahol továbbra is fontosak, egyre magasabb szintű specializációra lehet szükség, amely a manuális képességeket technológiai jártassággal és problémamegoldással kapcsolja össze.

A technológiai tudás mellett a kíváncsiság is felértékelődik

A következő évek egyik érdekes trendje, hogy a munkáltatók nemcsak azt értékelik egyre többre, hogy valaki mit tud ma, hanem azt is, hogy képes-e új dolgokat megtanulni.

A kíváncsiság és az élethosszig tartó tanulás a növekvő jelentőségű készségek között szerepel.

A folyamatos tanulás jelentősége a vállalatok képzési gyakorlataiban is megjelenik. A jelentés szerint 2025-ben a munkavállalók 50%-a vett részt képzésben hosszabb távú tanulási stratégiák részeként, szemben a 2023-as 41%-kal.

Ez arra utal, hogy a készségfejlesztés egyre inkább folyamatos folyamatként jelenik meg a munka világában.

Nem minden iparágban ugyanazok a készségek kerülnek előtérbe

A fő trendek számos iparágban hasonlóak, ugyanakkor jelentős különbségek is megfigyelhetők.

Az AI és big data szinte valamennyi szektorban növekvő jelentőségű. A top 10 iparágban a válaszadók több mint 90%-a számít a használat növekedésére. A legalacsonyabb arányt a mezőgazdaság, erdészet és halászat, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és szabadidős ágazatok mutatják, ahol is 70%, illetve 69% vár növekedést.

A reziliencia, rugalmasság és agilitás iránti igény különösen gyorsan növekedhet a mezőgazdaság, erdészet és halászat, a távközlés, valamint az információs és technológiai szolgáltatások területén.

A kreatív gondolkodás jelentőségének leggyorsabb növekedését a biztosítási és nyugdíjkezelési szektorban várják, míg a kíváncsiság és élethosszig tartó tanulás jelentőségének gyors növekedését többek között a biztosítási és nyugdíjkezelési, az oktatási és képzési, valamint a távközlési szektorban prognosztizálják.

Milyen készségek lesznek a legfontosabbak 2030-ban?

A jelentés külön is vizsgálja, mely készségek számítanak már ma is alapvetőnek, és melyek azok, amelyek jelentősége várhatóan tovább növekszik 2030-ig.

Azok között a készségek között, amelyek már ma is alapvetőek és a következő években tovább erősödhetnek, az AI és big data, az analitikus gondolkodás, a kreatív gondolkodás, a reziliencia, rugalmasság és agilitás, valamint a technológiai jártasság szerepel.

Ezek mellett hosszú távon is fontos maradhat a vezetés és társas befolyásolás, a kíváncsiság és élethosszig tartó tanulás, a rendszerszintű gondolkodás, a tehetségmenedzsment, valamint a motiváció és önismeret.

Vannak ugyanakkor olyan készségek is, amelyek jelenleg fontosak, de a jelentés szerint használatuk jelentősége várhatóan stabil marad. Ilyen például az empátia és aktív hallgatás, a szolgáltatás- és ügyfélorientáció, valamint az erőforrás-menedzsment és működésmenedzsment.

Ezzel párhuzamosan a hálózatok és kiberbiztonság, illetve a környezeti felelősségvállalás olyan feltörekvő készségek, amelyek ma még nem számítanak a legtöbb szervezet számára alapvetőnek, de 2030-ig jelentősen növekedhet irántuk az igény.

A növekvő igényű munkakörökhöz más készségprofil társul

A WEF elemzése azt is megvizsgálta, hogy milyen különbségek vannak a növekvő és a visszaszoruló munkakörökhöz kapcsolódó készségek között.

Az eredmény különösen érdekes: a reziliencia, rugalmasság és agilitás bizonyult a legjelentősebb megkülönböztető készségnek a növekvő és a csökkenő munkakörök között.

A növekvő munkakörökben ezek a készségek nemcsak fontosabbak, hanem magasabb szintű jártasságot is igényelnek.

A második fontos terület a programozás és a technológiai jártasság, ami jól tükrözi, hogy a technológia egyre több munkakörbe épül be. Szintén jelentős különbség mutatkozik az erőforrás-menedzsment és működésmenedzsment, a minőségellenőrzés, valamint az analitikus gondolkodás területén.

Ez a megállapítás a karrierváltások szempontjából is fontos. A növekvő igényű munkakörök felé történő átmenetet segítheti, ha a munkavállalók nem kizárólag egy adott szakmai tudásra építenek, hanem fejlesztik azokat a készségeket is, amelyek többféle munkakörben hasznosíthatók.

A jövő kompetenciája nem egyetlen készség lesz

A WEF Future of Jobs Report 2025 alapján a jövő munkavállalójának kompetenciaprofilja több, egymást kiegészítő területből épül fel.

A technológiai tudás önmagában nem elegendő. Ugyanilyen fontos az analitikus és kreatív gondolkodás, a vezetői és együttműködési készség, a tanulás iránti nyitottság, valamint a reziliencia és alkalmazkodóképesség.

A következő években azok a munkavállalók kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, akik képesek ezeket a készségeket együtt használni: érteni a technológiát, gondolkodni és problémát megoldani, együttműködni másokkal, tanulni és alkalmazkodni az új helyzetekhez.

A munkaerőpiac változása így a készségek oldaláról is egyértelmű üzenetet hordoz: a szakmai tudás továbbra is alapvető, de egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy milyen gyorsan tudjuk azt új tudással kiegészíteni és új környezetben alkalmazni.

Mit mutat a magyarországi felmérés?

A magyarországi eredmények alapján a készségek átalakulása komoly kihívást jelent a hazai munkaerőpiac számára. A vállalatok 65%-a a munkaerőpiaci készséghiányt a szervezeti átalakulás egyik legfontosabb akadályának tartja, miközben a munkavállalók 60%-ánál 2030-ig valamilyen továbbképzési vagy átképzési igénnyel számolnak. A válaszadók 29%-a a jelenlegi munkakörében fejlesztené tovább a tudását, 21% pedig új munkakörbe kerülhetne a képzést követően. Közben a technológia szerepe is jelentősen növekedhet: a jelenlegi 55%-ról 68%-ra emelkedhet azoknak a munkafeladatoknak az aránya, amelyeket részben vagy teljesen technológia végez 2030-ra. A magyar vállalatok számára így egyszerre válik meghatározóvá a megfelelő szakmai tudás biztosítása, a munkatársak folyamatos fejlesztése és az új technológiákhoz való alkalmazkodás.