Milyen vezetőkre lesz szükség az AI korszakában?
okt. 6.
12 perc olvasás
Frissítve: nov. 10.
Az AI nemcsak a munkát változtatja meg. Arra is hatással lesz, hogy mit jelent vezetőnek lenni. Van egy pont, amikor egy technológiai változás már nem egyszerűen egy új eszköz bevezetését jelenti, hanem elkezdi átírni azt is, ahogyan egy szervezet működik és ezáltal teljesen újfajta vezetői megközelítésre lesz szükség. Úgy tűnik, most éppen ezen a ponton vagyunk.
Az AI egyre több olyan feladatot képes elvégezni, amely korábban vezetők és szakemberek idejének jelentős részét elvitte: információt gyűjt, adatokat elemez, riportokat készít, összefüggéseket keres, javaslatokat tesz, dokumentumokat foglal össze, sőt egyre összetettebb folyamatokat is képes önállóan végigvinni. Ez azonban egy érdekes paradoxont hoz létre. Minél többet tud az AI, annál kevésbé lesz a vezető értéke az, hogy "ő tudja a legtöbbet".
És éppen ezért változik meg az is, hogy mit várunk el egy vezetőtől.
Csökken az információ-gyűjtésre fordított idő, nő a döntéshozatal jelentősége
A korábbi szervezeti működésben a vezető egyik fontos erőforrása az információ volt. A vezetőhöz futottak be a riportok, ő kapta meg a különböző területek információit, ő látta át a számokat, és sok esetben neki kellett összegyűjtenie azokat az adatokat, amelyek alapján döntést hozott. Az AI ezt az információs aszimmetriát fokozatosan megszünteti.
Egy vezető ma már percek alatt juthat hozzá olyan elemzésekhez, összefoglalókhoz és scenáriókhoz, amelyek elkészítése korábban órákat vagy akár napokat vett igénybe. Ezt követően ezek átolvasásának, értelmezésének is komoly időigénye volt. Az AI a hosszabb dokumentumok lényegét is gyorsan összeszedi, kiemeli, és nem csupán információt szolgáltat: egyre gyakrabban lehetséges megoldásokat, következő lépéseket is javasol.
Ezért az AI-korszakban nem egyszerűen az válik fontosabbá, hogy a vezető maga is jól használja a mesterséges intelligenciát. A vezetői szerep ennél mélyebben alakul át.
Amikor az információk, elemzések és lehetséges válaszok egyre könnyebben és gyorsabban elérhetők lesznek, a vezető értéke egyre kevésbé abban rejlik majd, hogy ő tudja a legtöbbet vagy ő adja meg a helyes választ. Sokkal inkább abban, hogy képes értelmezni az információkat, mérlegelni a lehetőségeket, dönteni a bizonytalan helyzetekben, és világos irányt mutatni a csapatának.
A McKinsey 2026-os CEO-kutatása is erre a változásra hívja fel a figyelmet: az információhoz való könnyebb hozzáférés mellett a munkatársak egyre inkább azt várják majd a vezetőiktől, hogy segítsenek eligazodni a lehetőségek között, megteremtsék a döntések hátterét, és kijelöljék a közös haladás irányát.
Vagyis a vezető szerepe nem eltűnik az AI mellett, hanem átalakul: egyre inkább a helyes kérdések, döntések és irányok meghatározása felé tolódik
A jó kérdésekből születnek a jó döntések
Az AI korában nem feltétlenül az lesz a legeredményesebb vezető, aki minden kérdésre tudja a választ, hanem az, aki képes a megfelelő kérdéseket feltenni, kritikusan értékelni a kapott válaszokat, és a technológia által kínált lehetőségeket üzleti szempontból értelmezni:
Mit próbálunk valójában elérni?
Melyik döntést érdemes az AI-ra bízni, és melyiket nem?
Milyen adat alapján született ez a javaslat?
Mi az, amit nem látunk?
Mi történik, ha tévedünk?
Hol kell emberi jelenlét a döntéshozatalban?
Milyen következménye lesz ennek a döntésnek az emberekre?
És mindenekelőtt: milyen üzleti értéket teremtünk ezzel?
A 2024-es, AI és leadership kapcsolatát vizsgáló tanulmány szerint az AI jelentősen támogatja az adatvezérelt döntéshozatalt, a prediktív elemzést, a talent managementet és a vezetőfejlesztést. Ugyanakkor a kutatás hangsúlyozza: az AI által adott eredmények értelmezése és kontextusba helyezése továbbra is emberi feladat. A végső döntéshez szükség van tapasztalatra, intuícióra, empátiára és etikai mérlegelésre is. Az AI tehát nem megszünteti a vezetői döntést, hanem magasabb szintre emeli azt.

Öt tulajdonság, amely a jövőben felértékelődik a vezetőknél
AI-jártasság– de nem technológiai szakértői szinten
A jövő vezetőjének nem kell programozónak lennie. De behatóan ismernie és értenie kell az AI világát.
A vezetőnek át kell látnia, mire képes az AI, hol vannak a korlátai, hogyan lehet jól használni, milyen kockázatokkal jár, és hogyan lehet a technológiát az üzleti célokhoz kapcsolni.
A McKinsey State of Organizations 2026 kutatása szerint a vezetők 86 százaléka úgy érzi, hogy szervezete nincs megfelelően felkészülve arra, hogy az AI-t a mindennapi működésbe integrálja. Ugyanakkor csak a szervezetek 14 százalékában látják azt, hogy a vezetők következetesen támogatják az AI alkalmazását világos stratégiával és konkrét lépésekkel. Ez óriási vezetői kihívást jelent.
Nem lehet hitelesen AI-transzformációt vezetni anélkül, hogy a vezető maga is használná az AI-t.
A McKinsey 2026-os CEO-kutatása szerint a vezetőnek nem feltétlenül AI-szakértővé kell válnia. Sokkal fontosabb, hogy aktívan részt vegyen a tanulásban: kérdezzen, kísérletezzen, használja az új eszközöket, és legyen nyitott arra is, hogy az AI-ban jártasabb kollégáktól tanuljon.
A vezető hitelességét nem az adja, hogy mindenre tudja a választ, hanem az, hogy maga is példát mutat a tanulásban és az alkalmazkodásban.
Döntéshozatali képesség az információk összegzése helyett
Ha az információ megszerzése már nem jelent szűk keresztmetszetet, önmagában az információ birtoklása egyre kevésbé jelent versenyelőnyt. A valódi érték abban rejlik, hogy mit kezdünk vele.
Az AI képes lehet több stratégiai alternatívát felvázolni, egy döntés pénzügyi következményeit modellezni, vagy különböző forgatókönyveket összehasonlítani. Azt azonban, hogy ezek közül melyik a legjobb választás az adott szervezet számára, nem lehet pusztán az elemzésekből levezetni.
Ehhez érteni kell az üzlet működését, a szervezet sajátosságait, az emberek motivációit, az ügyfelek igényeit és a vállalat értékeit. Mindezek ismeretében lehet az AI által kínált lehetőségeket valódi üzleti döntésekké formálni.

Az AI-korszak egyik meghatározó vezetői kompetenciája ezért az lesz, hogy valaki különbséget tud-e tenni adat és értelmezés, információ és valódi tudás, valamint egy javaslat és egy felelős döntés között.
A vezető szerepe így egyre kevésbé az információk összegyűjtése és közvetítése, és egyre inkább azok értelmezése, a megfelelő összefüggések felismerése és a döntések irányának kijelölése lesz.
Bizalomépítés a bizonytalanságban
Az AI bevezetése nem csupán technológiai, hanem szervezeti és emberi kihívás is. Amikor egy technológia képes egyes feladatokat gyorsabban vagy hatékonyabban elvégezni, természetes módon merül fel a munkavállalókban a kérdés: hogyan változik meg a feladatköröm, és mit jelent mindez a jövőmre nézve?
Ezzel párhuzamosan a felelősség kérdése is előtérbe kerül. Ki ellenőrzi az AI által készített elemzéseket és javaslatokat? Ki vállalja a felelősséget, ha a rendszer hibázik, vagy ha egy automatizált döntés nem kívánt következményekkel jár?
A vezető feladata nem az, hogy üres ígéretekkel eloszlassa ezeket az aggodalmakat, hanem az, hogy teret adjon a kérdéseknek, őszintén kommunikáljon a változás várható hatásairól, és egyértelművé tegye a bevezetés kereteit.
A McKinsey kutatásai is arra hívják fel a figyelmet, hogy az AI szervezeti alkalmazásának akadályai között a technológiai nehézségek mellett a változással szembeni ellenállás, a szervezeti felkészültség és a bizalom kérdései is meghatározóak. Az AI sikeres bevezetéséhez ezért nem elegendő a technológia működését biztosítani: az embereknek is érteniük kell, miért történik a változás, hogyan érinti a munkájukat, és milyen szerepet kapnak az új működési modellben.
Ez a vezetői feladat újfajta jelenlétet kíván. Nem elég a változás szükségességét hangsúlyozni. Érthető irányt kell mutatni, átláthatóvá kell tenni a döntéseket, tisztázni kell az emberi felelősség határait, és bizalmat kell építeni egy olyan környezetben, amelyben a megoldások és az elvárások is folyamatosan változnak.
A kontrollálás helyett facilitás
Az AI a vezetői működés egyik hagyományos alapfeltevését is megkérdőjelezi: azt, hogy a hatékony irányítás a folyamatos kontrollon keresztül valósítható meg. Ha a vezető korábban azzal biztosította a működést, hogy minden fontos információ rajta futott keresztül, minden döntést jóváhagyott, és részletesen ellenőrizte a végrehajtást, ez a modell az AI korában könnyen a gyorsaság és az alkalmazkodás akadályává válhat.
Az AI ugyanis felgyorsítja az információáramlást, támogatja az elemzést, és egyre több feladat elvégzését teszi lehetővé közvetlen vezetői beavatkozás nélkül. Ha minden lépéshez továbbra is vezetői jóváhagyás szükséges, a technológia által kínált időnyereség egy része elvész. A vezető így maga válhat a döntéshozatal szűk keresztmetszetévé.

A McKinsey CEO-kutatása egy másik kockázatra is felhívja a figyelmet: az AI által biztosított nagyobb átláthatóság könnyen a mikromenedzsment erősödéséhez vezethet. Ha a vezető korábban csak időszakos riportokból látta a teljesítményt, az AI segítségével ma már jóval részletesebb és folyamatosabb betekintést kaphat a folyamatokba. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden részletet ellenőriznie is kell. A több információ nem feltétlenül indokol szorosabb kontrollt.
A legeredményesebb vezetők ezért nem a felügyelet további kiterjesztésére törekednek, hanem újragondolják, hol van valóban szükség személyes beavatkozásra, és mely területeken lehet nagyobb önállóságot biztosítani a munkatársaknak és az AI-alapú rendszereknek. Ehhez világosan meg kell határozni a döntési jogköröket, a felelősségi határokat, az ellenőrzés szintjét és azokat a helyzeteket, amelyekben kötelező az emberi felülvizsgálat.
A kontroll helyét tehát nem a kontroll teljes megszüntetése, hanem a tudatosan kialakított bizalom és elszámoltathatóság veszi át. A vezető feladata, hogy egyértelmű kereteket teremtsen, meghatározza az elvárt eredményeket, és biztosítsa, hogy a felelősség akkor is világos maradjon, ha a feladatok végrehajtásában egyre nagyobb szerepet kap az AI.
Ez egyben a vezetői munka átalakulását is jelenti. A hangsúly a végrehajtás folyamatos ellenőrzéséről fokozatosan a feltételek megteremtésére helyeződik át: a vezető irányt mutat, összehangolja a munkát, segíti az együttműködést, támogatja az önálló problémamegoldást, és akkor avatkozik be, amikor arra valóban szükség van.
A facilitáló vezető nem mond le az irányításról. Éppen ellenkezőleg: úgy alakítja ki a működés kereteit, hogy a munkatársak és az AI-rendszerek nagyobb önállóság mellett is a közös célok mentén dolgozzanak. A vezetői érték így egyre kevésbé abban mérhető, hány döntés fut át a vezető kezén, és egyre inkább abban, hogy a szervezet mennyire képes nélküle is jól működni, miközben a lényeges döntéseknél továbbra is biztosított a megfelelő emberi mérlegelés és felelősségvállalás.
Fontosabbá válik a delegálás képessége
Az AI korában a vezetői hatékonyság egyre kevésbé azon múlik, hogy hány döntés fut át a vezető kezén. Sokkal inkább azon, hogy képes-e megteremteni azokat a feltételeket, amelyek között a megfelelő döntés a megfelelő szinten, a megfelelő időben megszülethet.
Ehhez nem elegendő egyszerűen feladatokat delegálni. Világossá kell tenni, hogy mely kérdésekben dönthetnek önállóan a munkatársak, mikor támaszkodhatnak az AI javaslataira, és mely helyzetekben van szükség vezetői beavatkozásra vagy emberi felülvizsgálatra. A delegálás tehát nem a felelősség elhárítását jelenti, hanem a döntési jogkörök és a felelősségi határok tudatos kialakítását.
A vezető szerepe ennek megfelelően egyre inkább a következőkre helyeződik át:
Keretek meghatározása: egyértelmű célok, működési szabályok és felelősségi határok kijelölése.
Prioritások felállítása: annak eldöntése, mire összpontosítsa a szervezet az erőforrásait, figyelmét és energiáját.
Döntési jogkörök tisztázása: annak meghatározása, hogy mely döntéseket hozhatják meg önállóan a munkatársak, melyekben segíthet az AI, és mikor szükséges vezetői jóváhagyás.
Coaching és fejlesztés: a munkatársak önálló gondolkodásának, ítélőképességének és problémamegoldó képességének erősítése ahelyett, hogy minden kérdésre a vezető adná meg a választ.
Konfliktuskezelés: az eltérő szempontok összehangolása, a feszültségek kezelése és a közös döntések elősegítése.
Kivételek és kritikus helyzetek kezelése: a figyelem összpontosítása azokra az esetekre, amelyek valóban mérlegelést, emberi beavatkozást vagy vezetői felelősségvállalást igényelnek.
A csapat teljesítményének felszabadítása: olyan környezet kialakítása, amelyben a munkatársak nagyobb önállósággal, gyorsabban és hatékonyabban tudnak dolgozni.
Miközben a technológia egyre több rutinszerű információfeldolgozási, elemzési és koordinációs feladatot képes átvenni, a vezető feladata nem egyszerűen a fennmaradó teendők felügyelete lesz. Sokkal inkább az, hogy összehangolja az emberi és technológiai képességeket, biztosítsa a felelős döntéshozatal feltételeit, és segítse a szervezetet abban, hogy a felszabaduló kapacitást valódi üzleti érték teremtésére fordítsa.
Kevesebb „menedzsment”, több valódi vezetés, irányítás
Ez különösen érdekes a középvezetők szempontjából, hiszen az operatív működtetést alapvetően ők végezték. A McKinsey szerint a human–AI működésben a menedzserek kevesebb időt tölthetnek majd információk összegyűjtésével és továbbításával, miközben több időt fordíthatnak ítéletalkotásra, coachingra és speciális helyzetek kezelésére. Egyes döntési ciklusok akár hetekről órákra rövidülhetnek, míg azok a döntések, amelyekhez nincs szükség emberi beavatkozásra, teljesen eltűnhetnek.
Ez azt jelenti, hogy a középvezetői szerep sem marad változatlan.
Aki elsősorban:
riportokat készít,
információt továbbít,
státuszokat követ,
adminisztrációt ellenőriz,
és jóváhagyásokat kezel,
annak a munkája egyre inkább automatizálható.
Aki viszont:
fejleszti az embereit,
nehéz döntési helyzeteket kezel,
összekapcsolja a különböző szempontokat,
konfliktust old,
motivál,
értelmezi az üzleti helyzetet,
és képes egy AI-val együtt dolgozó csapatot vezetni,
annak a munkája felértékelődik.
Az AI tehát nem egyszerűen a vezetői munka mennyiségét csökkenti. A vezetői munka természetét változtatja meg.

Az emberközpontú vezetés a szervezeti teljesítmény egyik kulcsa
A McKinsey State of Organizations 2026 kutatása szerint a vezetésben egyre nagyobb hangsúlyt kap az önismeret, a tudatosság és az emberi kapcsolatok minősége. Az empátia, a rugalmasság, a hitelesség, a pszichológiai biztonság és a valódi odafigyelés nem pusztán kívánatos vezetői tulajdonságok: egy gyorsan változó környezetben a hatékony együttműködés és az alkalmazkodás fontos feltételei.
A korábban elterjedt, elsősorban utasításokra és ellenőrzésre épülő, úgynevezett command-and-control vezetési modell önmagában egyre kevésbé elegendő. Az AI térnyerésével a munkafolyamatok, a szerepek és a felelősségi körök is átalakulnak, ami fokozott bizonytalanságot teremt. Ilyen helyzetben a vezetőnek nemcsak irányt kell mutatnia, hanem bizalmat is kell építenie, érthetővé kell tennie a változásokat, és olyan környezetet kell teremtenie, amelyben a munkatársak mernek kérdezni, jelezni a problémákat és új megoldásokkal kísérletezni.
Ez korántsem csupán egy „soft” HR-téma. Az emberközpontú vezetés a szervezeti működés eredményességére is hatással van.
A McKinsey kutatása az emberközpontú vezetéshez az alábbi szervezeti eredményeket kapcsolja:
56% – magasabb munkavállalói elégedettség és megtartás
56% – erősebb bizalom
42% – jobb döntéshozatal
40% – nagyobb szervezeti alkalmazkodóképesség és reziliencia
Ezek az eredmények arra világítanak rá, hogy a bizalom, a pszichológiai biztonság és az empátia nem a magas teljesítmény alternatívái. Éppen ellenkezőleg: hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a munkatársak hatékonyabban működjenek együtt, gyorsabban alkalmazkodjanak, és aktívabban vegyenek részt a változások megvalósításában.
Az AI korában a technológia önmagában nem garantálja a szervezet sikerét. Az eredményesség azon is múlik, hogy a vezetők képesek-e olyan emberi és szervezeti feltételeket teremteni, amelyek között a technológia valódi értéket hozhat létre.
Az önreflexió üzleti kompetenciává válik
Talán ez az egyik legérdekesebb következtetése a kutatásnak. A McKinsey különbséget talált a reflektívebb és a kevésbé reflektív vezetők között. A reflektívebb vezetők nagyobb bizalommal tekintenek szervezetük alkalmazkodóképességére, tisztábban látják a legfontosabb stratégiai prioritásokat, és aktívabban vezetik az AI-adaptációt.
Ez azért fontos, mert az AI-korszakban a vezető saját működése is folyamatosan tesztelődik.
Hogyan reagálok arra, amikor már nem én vagyok a leggyorsabb?
Hogyan reagálok arra, amikor egy nálam fiatalabb kolléga sokkal jobban ért egy technológiához?
Képes vagyok-e kimondani, hogy nem tudom?
Képes vagyok-e tanulni valakitől, aki nálam alacsonyabb pozícióban van?
Képes vagyok-e megváltoztatni egy korábban sikeres működési mintát?
Az AI-korszakban ezek nem személyiségfejlesztési vagy önismereti "magánügyek". Ezek vezetői kompetenciák.

A vezetők egyre fontosabb feladata a folyamatos tanulási kultúra megteremtése
A vezető nem tudja megígérni a csapatának, hogy öt év múlva minden ugyanúgy fog működni.
Azt viszont el tudja érni, hogy a csapat képes legyen alkalmazkodni ahhoz, ami öt év múlva történik.
A McKinsey kutatása szerint a munkakörök jelentős része új készségkombinációkat igényel majd: a technológiai jártasság mellett erősebbé válnak a társas, érzelmi és magasabb szintű kognitív készségek. Az AI-fluencia iránti kereslet az amerikai álláshirdetésekben két év alatt hétszeresére nőtt, és a kutatás szerint a jelenlegi munkakörök mintegy 75 százalékát valamilyen formában újra kell majd alakítani.
Ezért a vezető egyik legfontosabb feladata nem az lesz, hogy egyszer „AI-képzést szervezzen”. Hanem hogy olyan kultúrát hozzon létre, amelyben folyamatos tanulás, kísérletezés és újratanulás válik természetessé.
A McKinsey ezt „fearless learning”, vagyis félelem nélküli tanulásként írja le: a vezető nyíltan tanul, kérdez, hibázik, reflektál, és ezzel engedélyt ad a csapatának is arra, hogy kísérletezzen.
A vezetőnek már nemcsak az AI-t, hanem az AI és az ember kapcsolatát is irányítania kell
Az AI-korszak egyik legnagyobb vezetői kérdése valójában nem technológiai, hanem annak a kérdésnek az eldöntése, hogy mit bízzunk a gépre és mit tartsunk meg az embernél?
Az AI egyre több döntés előkészítésében, elemzésében és végrehajtásában vesz részt. Ezért egyre fontosabbá válik a döntési határok meghatározása.
Mikor dönthet az AI?
Mikor kell emberi jóváhagyás?
Ki felel az AI döntéséért?
Ki ellenőrzi az eredmény minőségét?
Mi történik, ha az algoritmus hibás vagy torz eredményt ad?
A leadershipről szóló tanulmány külön is kiemeli a túlzott AI-függőség, az átláthatóság, az elszámoltathatóság, az adatvédelem és az emberi intuíció megőrzésének problémáját. A szerzők szerint az AI-t úgy kell kialakítani és használni, hogy kiegészítse, ne pedig kiszorítsa az emberi tudást és ítélőképességet.
Ez új vezetői felelősséget teremt: a vezetőnek nemcsak embereket kell vezetnie, hanem az ember–AI együttműködés szabályait is.
És mi történik a CEO feladatkörével?
Talán itt történik a legnagyobb változás. A McKinsey 2026 szeptemberében megjelent CEO-kutatása szerint az AI már nem egyszerűen egy technológiai vagy IT-kérdés. Egyszerre érinti a stratégiát, a szervezeti struktúrát, a talentet, a tőkeallokációt, a technológiát, a kultúrát és az ügyfélérték-ajánlatot. Ezért ezt a kihívást egyetlen funkció sem tudja önállóan birtokolni.
A CEO három dolgot nem delegálhat:
1. A stratégiai irányok újradefiniálását
Mire lehet képes a vállalat az AI segítségével?
Hol lehet valódi növekedést elérni?
Mely területeken érdemes radikálisan újragondolni a működést?
2. A szervezet újratervezését
Hogyan dolgozik együtt ember és AI?
Mely feladatok automatizálhatók?
Mely képességekre lesz szükség két-három év múlva?
Hova kell átcsoportosítani a felszabaduló kapacitást?
3. A kultúra újradefiniálását
Mit jelent nálunk a tanulás?
Hogyan kezeljük a hibákat?
Mennyire lehet kísérletezni?
Hogyan építünk bizalmat?
És mit várunk el a vezetőinktől?

A legnagyobb vezetői veszély: azt hinni, hogy az AI-projektet az IT vezeti
A technológiai vezetőnek természetesen kulcsszerepe van. De az AI-transzformáció nem IT-projekt!
A 2026-os CEO-kutatásban a szerzők háromféle vezetői hozzáállást különböztetnek meg: vannak, akik elsősorban technológiai programként tekintenek az AI-ra; vannak, akik a produktivitás és költségcsökkentés eszközét látják benne; és vannak az úgynevezett AI-vizionáriusok, akik az AI-t a vállalat versenyelőnyének újradefiniálására használják.
A valódi különbség abban rejlik, hogy ki képes felismerni: az AI nem csupán a munkavégzés módját alakítja át, hanem a szervezet működésének és versenystratégiájának újragondolását is lehetővé teszi.
Mit jelent mindez a jövő vezetői kiválasztásában?
A vezetői kiválasztásban is változásra lesz szükség. A klasszikus kérdések – mekkora csapatot vezetett, milyen eredményeket ért el, milyen iparági tapasztalata van – továbbra is fontosak.
De önmagukban már nem feltétlenül elegendők. Egyre fontosabbá válhat például:
Tanulási képesség -Milyen gyorsan sajátít el új dolgokat?
AI-fluencia -Használja-e a technológiát, és érti-e annak üzleti lehetőségeit?
Ítélőképesség, döntéshozatal - Képes-e jó döntést hozni akkor is, amikor nincs kész válasz?
Alkalmazkodóképesség, rezíliencia -Képes-e felülírni a saját korábbi sikerreceptjeit?
Önismeret- Felismeri-e a saját reakcióit, vakfoltjait és korlátait?
Empátia és kapcsolódás-Képes-e biztonságot teremteni egy bizonytalan időszakban?
Kísérletező attitűd-Képes-e úgy belevágni valamibe, hogy még nincs hozzá tökéletes "playbook"?
Etikai érzék és felelősségvállalás- Képes-e meghúzni a határt aközött, amit lehet, és aközött, amit érdemes?
Ezek egy része korábban is fontos volt. Most azonban sokkal nehezebb lesz nélkülük vezetni.
A vezetői szerep fontossága nem csökken – hanem magasabb szintre kerül
Az AI-korszakról szóló beszélgetések gyakran arról szólnak, hogy hány munkakör szűnik meg.
Talán érdemes egy másik kérdést is feltennünk: Milyen munkát hagyunk meg az embereknek – és milyen vezetőkre lesz szükségünk hozzá?
Az AI átveheti az információgyűjtést. Átveheti az elemzés egy részét. Átveheti a riportolást. Automatizálhat folyamatokat. Előkészíthet döntéseket. És egyre több esetben végre is hajthat bizonyos feladatokat.
De ettől nem lesz kevésbé fontos, hogy valaki megmondja:
Merre menjünk?
Miért?
Mit nem szabad megtennünk?
Miben hiszünk?
Mikor kell beavatkozni?
És hogyan visszük magunkkal az embereket?



Hozzászólások